Esküvői fotózás Nagyaron
Bár imádom a mikro esküvők hangulatát, nem hiszem, hogy egy nagyobb létszámú esemény ne lehetne épp olyan családias és meghitt, mint a kisebb társai. Erre tökéletes példa volt Dzseni és Márk nagy napja. Bár több, mint 100 vendég érkezett, hogy lássák, amint ez a két fantasztikus ember kimondja egymásnak az igeneket, az egész esemény olyan volt, mintha egy meghitt, szűk körű, családi ünnepen lennénk. Kicsit meghatódva gondolok visszaerre a napra, hiszen azon felül, hogy csodás volt maga a helyszín (Luby-kastély), a dekor, az egész hangulat, minden jelenlévő belopta magát a szívembe.
Elég sokat kellett vezetnem, hogy megérkezzem a helyszínre (és ez abszolút megérte!!), így 4 óra kocsikázás után kicsit kótyagosan szálltam ki a kocsimból. Viszont 10 perccel később már teljesen friss és izgatott voltam, hiszen találkoztam Márkkal (a vőlegénnyel), aki kicsit körbevezetett a fantasztikus helyszínen, megmutatta a készülő dekort, bemutatott pár kedves szolgáltatónak és több vendégnek is. Miután elfoglaltam a szállást, már nem is volt idő tétlenkedni, kezdődött a nagy nap.
Az első programpontunk a menyasszony és a koszorúslányok készülődése volt. Dzseni nem egy, nem kettő, hanem hat csodás barátnőjét kérte fel erre a szerepre, így már a nap kezdetén egy igazi jó hangulatú készülődős buli bontakozott ki. Mindenki laza és kedves volt, nagyon jól szórakoztunk.
Dzseni és a lányok a fotózás után egy rövid ideig pihenhettek és élvezhették a napot, hiszen Márk készülődős képeinek elkészítése következett a sorban. Úgy ítéltük meg, hogy a szobák szűkösek lettek volna a fényképet és a videók elkészítéséhez, így a kastély lépcsőházát választottuk helyszínként ehhez a témához (is).
Készült pár abszolút dokumentarista fotó is, hiszen a nap nem állt meg: Márknak el kellett intéznie még pár dolgot, és újabb vendégek is érkeztek.
Miután Márkról is elkészültek a fotók és videók, Dzseni visszatért pár barátja és a családja kíséretében, hogy felkészüljön egy nagy eseményre: az első pillantásra. A nap folyamán nem találkozott egymással a pár, így ez a pillanat nagyon különlegesnek ígérkezett!
És el is jött a first look pillanata. Megérte várni rá, Dzseni és Márk olyan aranyosak voltak, hogy azt nehéz lenne szavakba önteni.
A csodás first look után pedig sietősen elindultunk a templom felé, hogy azokat a bizonyos igeneket is kimondhassák a szerelmesek. Ez sem volt mindennapi, hiszen a pap, aki összeadta a párt a ceremónia után csatlakozott is a násznéphez, mivel ő is egy kedves családtag volt.
A templomi szertartást pedig egy nagyon vidám, buborékfújós kivonulással zártuk.
(Pro tipp: ha ilyen sok, és látványos bubit szeretnétek, mindenképp szerezzetek be több buborékfújó pisztolyt is!)
Miután visszaértünk a Luby-kastélyba, felgyorsultak az események a naplemente miatt. Még hátra volt a kreatív fotózás és a csokordobás, illetve a csoportképek is, így gyors megoldást kellett találnunk. Végül úgy döntöttünk, hogy egy rövid kreatív után még a kastély előtt készítünk egy nagy csoportképet, Dzseni eldobja a csokrot, ezek után pedig a vacsora helyszínére telepítjük a csoportfotózást (és az ehhez szükséges boldogságkaput is).
A csoportképeket egy előre összeírt lista alapján csináltuk meg, így gyorsan és gördülékenyen végeztünk ezzel a programponttal, ráadásul egy kombináció sem maradt ki, és senki sem tűnt el, amikor éppen vele készül volna fotó.
Miután mindenki megtalálta a helyét egy kis játékkal folytatódott az este.
Időközben megérkezett a leves is.
A vacsora közben pedig hol folytatódott a játék, hol az asztalra került egy újabb fogás.
A sütemények olyan fantasztikusak voltak, hogy érdemelnének egy külön blogbejegyzést!
Következett a nyitótánc, amit az egész vendégsereg meghatódottan nézett végig.
(Hiába volt több, mint 100 vendég, nagyon meghitt volt a légkör!)
És a nyitótánccal megkezdődött a buli is! Erre a társaságra mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy szégyellősek. Annyira jól érezték magukat, hogy már attól boldogabb lett az ember, ha nézhette őket. Ráadásul mindenki elképesztően kedves és közvetlen volt, így nem okozott gondot
megörökíteni az igazi, őszinte pillanatokat.
A bulit csak a torta érkezése szakította félbe, a násznép pedig a menyasszony megtáncoltatásáért "cserébe" kapott egy szelet süteményt.
